Roel van der Linden egy játékos festő. Alig ismerek olyan művészt a múltból, aki pusztán hivatás iránti szeretetből munkáiban a művészeti irányzatokat és stíluskliséket könnyedén ötvözi, és mindezt művészettörténeti utalasokkal helyezi új kontextusba. Picasso és Picabia pályájuk lényeges pillanataiban szintén így álltak hozzá a munkájukhoz és mindenféle irányzatból csentek motívumokat, hogy egy elkülönülő festői közeget hozzanak létre.

Mit szeretnél üzenni a közönségnek a művészeteddel kapcsolatban? Változott ez az üzenet az idő múlásával?

A művészetem az évek során rengeteget változott, szeretem a „trial and error” – típusú megközelítést. Kutatok az elmémben és fejlesztem a gyakorlati kézségeimet. Fontos számomra, hogy saját érdeklődéseimet kövessem, hogy pontosan azt csináljam, amit szeretnék, hogy azt készítsem el, amiről valahogy tudom, hogy valóban szükséges. Egyik munka követi a másikat, de persze vannak külső hatások is, mint például ez a felkérés, a szék elkészítésére. Ez egy határozott de mégis kétségekkel teli folyamat, tudom, nagy ellentmondás. Ha végignézek az összes dolgon, amit eddig csináltam, azt mondhatnám, hogy ez egy kísérlet arra, hogy egy keresett életet éljek, úgy az életet minden részével együtt festem meg. Elég bátornak lenni saját utunk megteremtéséhez, de munkáimat látva remélem arra inspirálódsz, hogy te is úgy éld az életed, ahogyan azt valóban szeretnéd és rátalálj a sikerről alkotott saját elképzelésedre, bármi is legyen az.

Prágában élsz. Hogyan látod a cseh művészeket a hollandokhoz képest? Vannak gondolkodásmódbeli különbségek?

2014 óta élek Prágában, kellett egy kis idő, hogy megszokjam az itteni művészeket és művészetet, különösen az idősebb generáció munkáit. A fejlődés folyamata is más volt, mint Hollandiában, ahol születtem és tanultam. Azok a művek, amik itt híresek, Hollandiában ismeretlenek, és fordítva. A nagy művészeti piac és a művek széleskörű eladhatóságának hiánya miatt a művészet itt nem annyira árucikk, nem egy piacon eladandó termék, és ezért a művész talán kísérletezőbb, szabadabban módon tud alkotni. Az itteni fiatalabb művészek reakciós mozgalomban gondolkodnak és eléggé nyilvánvaló, felismerhető műveket alkotnak. Olyan műveket, amiket X vagy Y műveként lehet eladni. Ezek hasonló ahhoz, ami Hollandiában vagy más európai országokban történik, talán akkor vűrható változás, ha ez mindenki számára nyilvánossá válik.

Mit üzennél a székkel?

Ezt a széket arra az esetre készítettem el, ha épp szükséged lenne valami menő és furcsa dologra otthonodban, irodádban, vagy akár múzeumodban. Itt az energiára gondolok, az alkotás valódi folyamatára, a művészi jelenlétre, a Footshop ünneplésére, a kreativitás platformjára, a színtiszta szabadságra, a tiszteletre, a küzdelemre, az útkeresésre, Beyoncéra, a modellekre, Bram Bogartra, Karel Appelre, Amszterdamra, a streetwear-re, a humorra, a színekre, a pihenésre, a divatra, Prágára, a MOMA-ra, az otthonodra stb. Csúcsminőség.

Hol látnád szívesen és hogyan használnád a széket?

Az a nagyszerű ebben a székben, hogy mivel műalkotást készítettem, így lehet egy múzeumban, egy cég előcsarnokában, vagy csak simán a nappalidban is, nem számít. Lehet szobor, szék de mindkettő is egyszerre. Rajtad múlik.

A székekre Releases platformunkon lesz lehetőséged feliratkozni december 9-étől kezdveA Reebok meets Footshop kollekció szintén aznap jelenik meg a weben, a kartonfotelek nyerteseit pedig 5 nappal később hirdetjük ki, sok szerencsét!

Wholesome ig