1000 fősben meghatározott nézőszámmal és kizárólag hazai fellépőkkel tért vissza idén a Bánkitó fesztivál, ami így egy családias hangulatú, mégis pörgős zenés összejövetel érzetét keltette. Előre, nem hátra nyilazva mi is elmentünk Bánk partjára, beoltottuk magunkat a magyar vakcinával és részeseivé váltunk a feszt által ígért hungaroterápiának, amely egészen jót tett a léleknek sok hónapnyi otthon dekkolás után.

Bár a valóságban többen jöttek ezernél (a mörcs-felelősök szerint beszökő-beúszó bulizókkal együtt 1800-1900 ember lehetett a helyszínen), olyan volt, mintha egy fless nyári tábor mindennapjaiba csöppentünk volna, ahol bár a zenéé a főszerep, néha arról is megfeledkeztünk a természetnek és a remek, kortalan társaságnak (gondolunk itt bébikre és idősekre egyaránt) hála, hogy koncertekre is lehet menni.

Bánk pedig külföldiek nélkül is jól működik: amint leszáll az éj, vagy legalábbis besötétedik, kezdetét veszi az elektronikus dara és a nagyszínpados-gitárzenés koncertek Fran Palermóval, Carson Comával és a magyar könnyűzene krémjével, akik a Művészetek Völgyétől kezdve a Kolorádóig szintúgy mindenhol ott voltak és lesznek.

Újdonság, hogy a július 8-a és 10-e közt megrendezett, “legnagyobb hazai házibuliként” is aposztrofált fesztivál idei felhozatalába részben rendhagyó módon a trapzene és annak különböző leagázásai-alműfajai is befértek: bár korábban, 2018-ban és 2019-ben voltak hiphop és félig-meddig trap szettek a feszten, a lineup ezúttal zsúfoltságig volt az On The Low előadóival, köztük AKC Misivel és a komplett AKC-kompániával, az Ibbiganggel, Gyurissal és Filóval, mi több, a műfajt tárt karokkal fogadó KERET Házban még Slowgod (OTL-alapító, CEO – a szerk.) x Siaga verzuz-harc/dj szett is volt, és az egyre erősödő, egy Központos bulit is maga mögött tudó hazai hyperpop-szcéna (Teku, Veryraredome, Dash Squad, Halal kalora!, 2roo) is megmutathatta magát. 

Fotók: Szabó R. János

A menet július 9-én délelőtt indult meg a Footshop és az OTL közös, mémként is nagyot menő fekete buszával, két turnusban, ezután pedig a legjobb értelemben vett osztálykirándulás-és nyaralás-szerű kaland vette kezdetét szállásfoglalással és felfedezéssel, mely alatt 50-50 arányban szórakozásra és kreatív tartalomgyártásra is jutott idő, mezőkön, vízben, tisztásokon, falu-és erdőszélen megejtett interjúkkal egyetemben.

Fotó: Szabó R. János

Fotó: Kersner Máté (b) / Szabó R. János (j)

Fotó: Kersner Máté

Fotó: Szabó R. János

Fotó: Kersner Máté

A Tószínpad birtokba vétele még aznap meg is történt: ezen a helyszínen zenéltek a kiadó-kollektíva imént sorolt előadói kétnapi bontásban. Egyfajta dupla tanulság egyértelműen levonható a Bánkon tapasztaltakból: túl korai időpontban nehezen éled a közönség, ha nehézkesen is, fel kell őket pumpálni, a hangulatteremtés így kizárólagosan az előadókra van bízva.

A délután kezdő Gyurisnak és Filonak ezt részben sikerült is abszolválniuk pénteken és szombaton, ám elmondható, hogy az esőt is elüldöző – és szerencsésen megúszó – Valter-Szalai duó és az AKC volt képes arra, hogy megtöltse a stage előtti teret, mely kevésszer volt ennyire élő és lüktető az ott töltött napok során. A szerencse pedig az, hogy minderre az odatévedő értetlenkedő felnőttek és a másfajta közegből jövő alter arcok is vevők tudtak lenni.

Fotó: Szabó R. János

Fotó: Kersner Máté

Fotó: Szabó R. János

Fotó: Kersner Máté

Credits:

Fotók: Szabó R. János (@rjanosjanos) / Kersner Máté (@yungmatka_) (Footshop)

Videó: Kalicz Máté (@matekalicz)